káptalani iskola, székesegyházi iskola: a 9-16. században a →káptalan által fönntartott iskola. - Nagy →Károly frank uralkodó (ur. 768-814) intézkedései után először 1073: a római zsin. rendelte el, hogy a ~kat képzett tanárokkal kell megerősíteni; 1179: a III. lateráni zsin. külön javadalmat rendelt a ~k tanárainak; a IV. lateráni zsin. ismét a tanárok minél magasabb képzettségét szorgalmazta. A 12. sz: a kápt. két tagja: a lector-knk. és a cantor-knk. tanított a ~ban, később ők irányították az isk. okt-t ténylegesen végző tanárok munkáját a ~ban és az egész egyhm. ter-én. A tananyag kerete a →hét szabad művészet (septem artes liberales) volt, köztük kiemelkedő szerepet kapott az ókori ékesszólástanból kisarjadt diktámen, azaz a közjogi írásbeliség ismeret- és készségköre, ill. (különösen a nagyobb ~kban) az egyh-atyák és az antik bölcselők műveire támaszkodó fil-teol. A ~kban történt az egyszerű elemi ismeretekhez értő, falura kerülő papok képzése ugyanúgy, mint a felsőbb tanulmányokra készülő ifjak okt-a, ill. a világi pályákon (→kancellária, diplomácia, →hiteleshelyek stb.) tevékenykedő klerikusok fölkészítése. Több ~ból vált a 13-15. sz: egyetem. Híresebb ~k: a párizsi Notre Dame, Chartres, Canterbury, York, Toledo stb. →kolostori iskola

- Esztergomban a tanulók nem hagyhatták el az isk. épületét a →sublector engedélye nélkül. A növ-eknek sem a tp-ba, sem az isk-ba nem volt szabad fegyvert v. hosszú kést magukkal vinniök. Azt a növ-et, aki 1 órával napnyugta után még az utcán volt, a sublector elzáratta. M.I.

Kollányi 1900:XXXVII. - Hermann 1973:152. - Udvardy 1992:31.